ASZER

Háttér

Az elmúlt évtizedben az Egyesült Államokban és több európai országban számos regiszter vizsgált akut szívelégtelenségben (ASZE) szenvedő betegeket. Ugyanakkor prospektív módon gyűjtött adatok az ASZE társbetegségeire (pitvarfibrilláció, veseelégtelenség, COPD, vashiány/anaemia vagy alvási apnoe), illetve klinikai kimenetelére (kórházi, 30 napos és 1 éves halálozás, ismételt kórházi felvétel) vonatkozóan világszerte hiányosak. Ezen túlmenően nem áll rendelkezésre elegendő adat az ASZE miatt hospitalizált betegek klinikai jellemzőiről, az ASZE kockázati tényezőiről, a szívelégtelenség típusáról (szívelégtelenség csökkent, közepes mértékben csökkent és megtartott ejekciós frakcióval (HFrEF, HFmrEF és HFpEF) és súlyosságáról, a kórképben alkalmazott diagnosztikai és kezelési eljárásokról sem. Nem ismert, hogy az ASZE diagnózisát követően hány betegnél alakul ki előrehaladott szívelégtelenség, és hogy ezt milyen tényezők határozzák meg. Továbbá, nincs elegendő ismeretünk az ASZE életminőségre kifejtett hatásáról sem.

A vizsgálat célja

Célkitűzésünk kardiológiai/belgyógyászati intenzív vagy általános osztályon elsődlegesen kardiális diszfunkció következtében kialakuló ASZE miatt kórházi felvételre kerülő betegek klinikai jellemzőinek, a betegség diagnosztikájára, terápiájára, mortalitására vonatkozó adatok prospektív gyűjtése és elemzése. A betegek utánkövetése során további célunk az előrehaladott SZE-ben szenvedő betegek azonosítása. A vizsgálat során nyert adatok alapul szolgálhatnak az ASZE aktuális ellátási helyzetének felméréséhez, a kórképben jelenleg használt gyógyszeres és eszközös kezelési eljárások optimalizálásához, valamint jövőbeli kezelési stratégiák kidolgozásához.