A QT-regiszter egy prospektiv adatgyűjtés különböző betegségekben szenvedő, de elsődlegesen diabéteszes betegek frekvencia korrigált QT-idejének, QT-diszperziójának, rövid távú időbeli repolarizációs variabilitása (STVQT) mellett betegségeik klinikai jellemzőiről és betegségük kimeneteléről.
Ismert,
hogy a ventrikuláris repolarizációs zavar - beleértve a frekvencia korrigált QT
intervallum (QTc) megnyúlását, valamint a repolarizáció térbeli heterogenitását
jellemző fokozott QTc diszperziót- hirtelen szívhalálhoz vezethet. A rövid távú
időbeli repolarizációs variabilitás (STVQT) korai és szenzitív indikátora a
repolarizációs instabilitásnak és experimentális valamint klinikai
megfigyelések szerint hatékonyabban jelzi előre a kamrai ritmuszavarok és a
hirtelen szívhalál kockázatát a megnyúlt repolarizáció meghatározásánál. Mindezidáig
ilyen jellegű adatgyűjtés nem indult, így a magyarországi multicentrikus
működési struktúra kialakítását követően mindenképp internacionális
kiterjesztése tervezett. A világon bárhol megfelelően elkészített és feltöltött
EKG-regisztrátumok elemzése az ottani professzionális kiértékelés hiányában az
SZTE koordináló centrumban is megtörténhet.
Emellett az
autonóm neuropathia (AN) kardiovaszkuláris manifesztációinak mérésével
jellemezhető a diabétesz gyakori szövődményeként ismert idegkárosodás jelenléte,
súlyossága. Az öt standard kardiovaszkuláris reflexteszt (CRT, Ewing-tesztek)
minden beteg esetében elvégezhető a Cardiosys-A01 software (MDE Heidelberg
GMBH, Heidelberg, Németország) segítségével. Ezek a mérések non-invazív,
klinikailag releváns, reprodukálható és standardizált teszteken alapulnak,
melyek az autonóm funkció meghatározás arany standardjának számítanak: Az öt
teszt (mély légzés alatti szívfrekvencia-változás, Valsava-hányados,
30/15-hányados, orthostatikus systolés vérnyomásesés felállás során, handgrip
alatt diastolés vérnyomás növekedés) eredményeit összesítve 0-10 pont közötti
tartományban autonóm score számítható.
A vizsgálat
során első lépésben a Magyarországon gondozott, döntően diabéteszben szenvedő
magyarországi betegpopuláció adatainak sokrétű elemzését tervezzük. Tekintettel
a fenti számított EKG-adatok eltéréseinek, illetve CRT-vel meghatározható
autonóm neuropathia mértékének magyar epidemiológiai feldolgozottságának hiányára,
közvetve hirtelen szívhalál etiológiájának, diagnosztikájának, terápiájának nyitott
kérdéseire, a morbiditására és mortalitására vonatkozó adatok gyűjtése
elengedhetetlen mind a betegek megfelelő ellátásához, mind a megfelelő ellátási
struktúra kialakításához. Az adatgyűjtés révén nyert adatbázis segítségével
meghatározni kívánjuk a diabéteszes betegségcsoportokban a betegek után
követési idő alatt bekövetkező további eseményeit (mortalitási és morbiditási
tényezők), epidemiológiai jellemzőit (kor, nem, testsúly, testmagasság, stb.),
klinikai (különös tekintettel a gyógyszerszedésre), laboratóriumi, a fenti
EKG-adatok paramétereiben, a számított autonóm score-ban a megfigyelhető
változásait. A vizsgálat során nyert adatok alapul szolgálhatnak a betegek
jelenleg használt gyógyszeres és eszközös kezelési eljárások optimalizálásához,
valamint jövőbeli kezelési stratégiák kidolgozásához.
