Pécs

A Transzlációs Medicina a XXI. század áttörése az orvostudományon belül, amely javítja az egészségügyi prevenciót, felgyorsítja a betegségek diagnosztikáját, javítja a betegellátás minőségét és végül, de nem utolsó sorban költséghatékonyabbá is teszi az egészségügyi ellátást, mindezek mellett pedig megfelelő környezetet teremt magas szintű klinikai és alapkutatási tevékenységekhez is. 2016 januárjában innovatív módon a Pécsi Tudományegyetem volt az első Magyarországon, amely megteremtette ennek az új rendszernek a lehetőségét, vállalva ezzel egy teljesen egyedi betegellátási, oktatási és tudományos modul kifejlesztését és elindítását.

A TM négy elemből (TM-BETEGELLÁTÁS, TM-TUDOMÁNY, TM-TUDÁS, TM-OKTATÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ) és az azt segítő TM-INTERDISZCIPLINÁRIS egységből áll. A kérdéseknek és aktuális kihívásoknak mindig betegágy mellett kell megszületniük. Ezt követően valamelyik tudományterületen, vagy azok kombinációjában kell a válaszokat kérdéseinkre megtalálni. Ezt követően a válaszokat egységes tudássá kell továbbfejleszteni. Ez a bizonyítékon alapuló orvoslás (evidence based medicine: EBM), melynek a gyakorlatban felhasználható összegzése az egyes kórképpekkel kapcsolatban megfogalmazott ismeretek és iránymutatások, azaz irányelvek (EBM guideline). Az EBM-ben összerendezett tudást, oktató és szemléltető anyagokkal a betegeknek, betegellátásban résztvevőknek, biztosítótársaságoknak, gazdasági vezetőknek, ipari partnereknek és politikai döntéshozóknak vissza kell juttatni.

TM-BETEGELLÁTÁS

Az egyik legnagyobb akadálya Magyarországon a minőségi és költséghatékony betegellátásnak a bizonyítékokon alapuló orvoslás jelentős hiánya. A nemzetközi útmutatók kevesebb, mint 5%-a érhető el magyar nyelven, az orvosok jelentős része „egyéni” protokollt használ, mely nem költséghatékony és rosszabb gyógyulási eredményt eredményez. A heveny hasnyálmirigy gyulladás területén országos adatokkal rendelkezünk és 2014-ben a bizonyítékokon alapuló ajánlást is elkészítettük. Évente kb. 5050 beteg kerül diagnosztizálásra hazánkban. A munkacsoportunk által kezdeményezett és kifejlesztett akut pankreatitisz (AP) regiszterben 17 kórházból gyűjtött adatok elemzéséből tudjuk, hogy az AP ellátásban az EBM útmutatót csak az esetek felében követik (EBM adherencia=50%). Amennyiben elérhetnénk a 100%-ot, akkor 25%-kal lehetne a költségeket csökkenteni (ez kb. 0.5 milliárd forint spórolást jelentene) és 116 emberéletet tudnánk megmenteni évente. A rendőrségi adatok alapján 2017-ben 226 emberölés volt Magyarországon, azaz, amennyiben csak két betegségcsoportban el tudnánk érni a teljes EBM adherenciát, akkor több emberéletet menthetnénk meg, mintha a rendőrség nullára csökkentené a gyilkosságok számát Magyarországon. Fontos feladata a TM-BETEGELLÁTÁSI egységeknek, hogy itt fogalmazódnak meg a tudományos kérdések, melyek továbbításra kerülnek a TM-TUDOMÁNY felé.

A betegellátás három progresszivitási szinten történő működését javasoljuk.

• B1 – A betegellátó központnak az adott betegségben centralizált (egy helyen történő) ellátást kell biztosítania. A központnak szorosan kell követnie az EBM ellátást, melyet az országos központ monitoroz. A regiszterekbe főállású adminisztrátorok viszik be az adatokat. Regiszterek, klinikai vizsgálatok működését biztosítják.
• B2 – B1 + A TM-EGYETEMI központból orvos és/vagy orvos-PhD hallgató is segíti a betegellátó egység munkáját.
• B3 – (B1 + B2) és saját regisztert és/vagy klinikai vizsgálatot futtatnak.

TM-TUDOMÁNY 

A XXI. század fontos kihívása, hogy a tudományos eredményeknek minél jobb hasznosíthatósága legyen. A TM-BETEGELLÁTÁSBÓL érkező kérdésekre a TM-TUDOMÁNY-ban végzett alap-, alkalmazott- és klinikai-kutatási módszerekkel lehet a válaszokat megkapni. Ebben a folyamatban szorosan együttműködnének az akadémiai és egyetemi kutatócsoportok. A TM-BETEGELLÁTÁS és a TM-TUDOMÁNY fejlesztése óriási vonzerőt jelentene a gyógyszercégeknek, melynek fejlesztése akár tízmilliárdokat is hozhatna Magyarországnak. A TM-TUDOMÁNY eredményei komoly tudományos előrelépést jelentenének a tudományos közlemények minőségi és mennyiségi vonatkozásában is. A jelenleg is meglévő pályázati rendszerekben a tudományból érkező finanszírozáson keresztül (pl.: ÚNKP pályázatok) minőségi alapon növelni lehetne az egészségügyben dolgozók fizetését, ami csökkentené a paraszolvenciához való kötődést, illetve alternatívát kínálhat a magánegészségügyi ellátás elszívó hatásával szemben.

A tudomány (S) négy egymással összehangolt területen működne:

• S1 – alapkutatás. Elsősorban egyetemi és akadémiai kutatóhelyeken
• S2 – alkalmazott kutatás. Gyógyszercégek és Betegellátó központok összefogásában
• S3 – klinikai kutatás. Egyetemek és Betegellátó központok összefogásában
• S4 – vegyes kutatás. Egyetemeken, ahol az S1-3 elérhető

TM-TUDÁS 

Az egyik legnagyobb akadálya a minőségi fejlődésnek, hogy a tudományos eredmények nem kerülnek visszaforgatásra a betegágy mellé, azaz nem hasznosulnak a betegellátásban. Komoly hiányosságunk a tudományos eredmények összefoglalásának hiánya. Naponta több, mint 10000 új, lektorált tudományos közlemény jelenik meg a PUB MED-en mely összefoglalás hiányában elakad. Egyedül a hasnyálmirigy betegségekben történt meg minden nemzetközi EBM útmutató magyar nyelvre történő lefordítása.

A tudás összegzésben (T) az alábbi területeken kellene fejlődés:

• T1 – diszkussziók, kommentek (TM-BETEGELLÁTÁSBAN résztvevők publikációi)
• T2 – összefoglaló közlemények (egyetemi-alapkutatási munkacsoportok publikációi)
• T3 – tankönyvek (a szakterület országos munkacsoportjai kiadványai)
• T4 – szisztematikus összefoglaló közlemények (egyetemi központok publikációi)
• T5 – EBM útmutatók (a szakterület országos munkacsoportjainak kiadványai)
• T6 – TM-Betegellátó egységek helyi protokolljainak kidolgozása (minden betegellátó egységben egyénileg lennének kialakítva)
• A T1-2, T4 jelentősen növelné nemzetközi publikációs teljesítményünket.

TM-KOMMUNIKÁCIÓ 

Természetesen nem elég összefoglalni a tudást, de azt vissza is kell juttatni a terület egyes résztvevői felé. A tudás csak akkor válik hasznosíthatóvá, ha az orvosi személyzet oktatásába bekerülnek a legújabb tudás adatai (a jelenlegi orvosképzésben az előadók jelentős része 10-20 éves oktatási anyagokkal dolgozik és a tudás anyagai helyett az egyéni tapasztalatát adja át a hallgatóknak. Ezek minőségi és gazdasági kimenetele lényegesen rosszabb, mint a TM-TUDÁS ezen kimenetelei. Az oktatásba természetesen az orvosok és szakszemélyzet mellett a betegeket is be kell vonni. Illetve bizonyítékon alapuló oktatási, információs anyagokat kell összeállítani a politika, biztosító, gyógyszercégek számára is.

Az oktatási/információs (O) útvonalakat az alábbi célcsoportok felé kellene tovább vinni:

• O1 – orvosok, szakszemélyzet
• O2 – betegek
• O3 – interdiszciplináris csoportok (Lásd következő pont)
• O4 – döntéshozók (politika, biztosítók)
• O5 – gyógyszercégek
• O6 – hallgatók, egyetemi oktatás

TM-INTERDISZCIPLINÁRIS CSOPORT 

A TM-betegellátás, TM-tudomány, TM-tudás, TM-oktatás és TM-kommunikáció hatékony működéséhez elengedhetetlen az egymást segítő, egymással szorosan együtt dolgózó szakterületek szorosan összehangolt műkődése, azaz az interdiszciplináris működés. Az informatikusok nélkülözhetetlenek a multicentrikus regiszter és klinikai vizsgálat fejlesztésben, a biostatisztikusok az adatgyűjtés tervezésében, a bejövő adatok elemzésében (működő regisztereinkben jelenleg több mint 2.6 millió adat szerepel). Az adatmenedzsment fontos résztvevői a betegbevonásokat segítő, adatokat feltöltő klinikai kutatási adminisztrátorok és az adatminőséget biztosító monitorok (adat ellenőrök). Ma már nem elég a nagy mennyiségű adat, a minőség is elengedhetetlen a precíz következtetések levonásához. Az egészség-gazdaságtani szakértők modellezni tudják és pontos adatokkal, számításokkal alá tudják támasztani a rendszer működésének és a beavatkozásoknak a költséghatékonyságát. Az információk lakossághoz történő eljuttatása is alapvető fontosságú a prevenció növelésében, ebben segít a kommunikációs csoport. Az orvos menedzsment szakértői csoport a regiszterek, metaanalízisek és klinikai vizsgálatok tervezéséhez, kivitelezéséhez biztosít alapvető hátteret. A TM-interdiszciplináris feladatok ellátásához egy interdiszciplináris központra van szükség, valamint az egyetemenként létrehozott kisebb interdiszciplináris csoportokra.

Az interdiszciplináris központ az alábbi csoportokból állna.

• I1 – informatika
• I2 – biostatisztika
• I3 – orvos menedzsment
• I4 – adat és betegkoordináció
• I5 – egészség-gazdaságtan
• I6 – kommunikáció
• I7 – rendezvény koordináció I8 – humán politikai (HR) csoport
• I8 – humán politikai (HR) csoport

Az utóbbi két csoport nélkülözhetetlen az országos fejlesztéshez.

Összességében csak a fenti öt egység együttes működése vezethet átfogó és egyben látványos sikerre a betegellátás, tudomány és oktatás területén.