Deliver-IT Regiszter
Dekompenzált májcirrózisban az immunválasz különböző szintjein észlelhető diszfunkció miatt a betegek hajlamosak a bakteriális infekciókra, mely epizódok a betegség akut rosszabodásához vezetnek, melynek során a betegek mintegy harmadában szervi elégtelenség(ek) [ACLF, acute-on-chronic liver failure] alakulnak ki. Az ACLF szindróma egy magas mortalitású kórkép. Emellett a bakteriális fertőzések rontják a hosszú távú kimenetelt is, így a betegséglefolyása során fontos súlyosbító tényezőnek tekintendők. A bakteriális transzlokáció (BT) a fertőzések kialakulásának kiemelt jelentőségű mechanizmusa. A bélbarrierfunkciójának károsodása a betegség előrehaladtával és az akut dekompenzációs epizód során súlyosbodik, a baktériumok és immunológiai szempontból aktív bakteriális termékek bejutva a keringésbe hozzájárulnak a sokszervi elégtelenség, azaz az ACLF kialakulásához. Ugyanakkor a szisztémás gyulladásos válasz (SIRS) a gyulladásos citokineknek a bélhámsejtekre gyakorolt károsító hatásán keresztül rontja a bél barrierfunkcióját és így tovább fokozza a BT-t. Májcirrózisban a bakteriális fertőzések korai és hatékony diagnosztikája, valamint kialakulásuknak megbízható előrejelzése kulcsfontosságú a szövődmények uralásában, a progresszió lassításában és a mortalitás csökkentésében.
A bakteriális fertőzések kialakulásának és lefolyásának prospektív módon történő követése, valamint a cirrózis-asszociált immundiszfunkciós (CAID) szindróma kórfolyamatainak pontosabb megismerése betekintést enged a bakteriális infekciókkal szembeni megváltozott védekező folyamatok részleteibe, lehetővé téve az egyes részfolyamatok klinikai jelentőségének felmérését. Ez egyrészt elősegítheti nem-antibiotikum alapú új szupportív kezelési módok tervezését. Előrehaladott betegségstádium esetén ugyanis, amikor a májműködés javulása májtranszplantáció nélkül már nem lehetséges, a CAID komponenseinek korrekciója csökkentheti a kialakuló, és döntően halálhoz vezető infekciók gyakoriságát és így hozzájárulhat a várólistán a túlélés javulásához. Másrészt lehetővé teszi a mindennapi klinikai gyakorlat számára olyan új biomarkerek bevezetését, melyekkel a fertőzéses epizódok megbízható előrejelzése lehetővé válik. Ezáltal kiválasztható lesz az infekciók szempontjából leginkább veszélyeztetett betegcsoport, melynek szorosabb követése, illetőleg szupportív kezelésben és/vagy profilaktikus antibiotikum terápiában történő részesítése leginkább indokolt. Az antibiotikum profilaxis hatékonyabb tervezésének fontosságát májcirrózisban az egyre növekvő bakteriális rezisztencia problémája támasztja alá.
A dekompenzált májcirrózis regiszter és a hozzá kapcsolódó biobank a bakteriális infekciók kialakulásának és lefolyásának hosszútávú prospektív követése és a CAID szindrómát megbízhatóan tükröző szerológiai tényezők, illetőleg az azt súlyosbító veleszületett genetikai kockázati tényezőinek azonosításával elősegítheti egy, a jelenleginél sokkal inkább egyénre szabott betegellátási és gondozási rendszer kialakítását, az antibiotikum profilaxis hatékonyabb tervezését, valamint új nem-antibiotikum alapú szupportív kezelési eljárások kifejlesztését májcirrózisban.