Több mint húsz éve nem született Magyarországon ilyen volumenű nemzetközi siker a szülészet és nőgyógyászat területén. A Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának kutatási teljesítménye az elmúlt években látványos növekedést mutatott: a Központi Könyvtár Semmelweis Publikációs adatbázisa alapján az elmúlt öt évben csaknem háromszorosára emelkedett a tudományos közlemények száma. A fejlődés ráadásul nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is kiemelkedő: az első- és utolsó szerzős publikációk száma megháromszorozódott, míg a legmagasabban rangsorolt D1-es közlemények száma ötszörösére nőtt. Mindez azt jelzi, hogy a klinika ma már aktív formálója a nemzetközi szülészeti és nőgyógyászati kutatásoknak.
A tudományos áttörés egyik legfontosabb bizonyítéka, hogy a klinika kutatói az elmúlt öt évben hat közleményt publikáltak az American Journal of Obstetrics and Gynecology (AJOG) folyóiratban, amely a világ egyik legnagyobb presztízsű szaklapja a területen. A SCImago Journal Rank (SJR) rangsor szerint jelenleg a 3. helyen áll a szülészet-nőgyógyászat kategóriában és impakt faktora 8.4. Magyar kutatócsoporttól ilyen mértékű jelenlétre több mint húsz éve nem volt példa. A szakmai visszatekintések szerint utoljára 2004-ben született hasonló nemzetközi jelentőségű magyar publikációs siker, amely Czeizel Endre nevéhez kötődött. Az, hogy most rövid időn belül hat AJOG-közlemény is megjelent a Semmelweis Egyetem kutatóitól, nemzetközi szinten is figyelemre méltó eredmény.
A mostani publikációs eredmények nemcsak a klinika, hanem a teljes magyar orvostudomány számára fontos mérföldkövet jelentenek. A közlemények hozzájárulnak ahhoz, hogy a Semmelweis Egyetem egyre hangsúlyosabban jelenjen meg a nemzetközi tudományos térben, és új kutatási együttműködések előtt is megnyissák az utat. A klinika sikerei jól mutatják, hogy a magyar tudományos műhelyek megfelelő szakmai háttérrel, nemzetközi kapcsolatrendszerrel és tudatos építkezéssel világszínvonalú eredmények elérésére képesek. A kutatások jelentősége ráadásul túlmutat a publikációs számokon: hosszú távon hozzájárulhatnak a nőgyógyászati és szülészeti betegellátás fejlődéséhez is.
De mi áll a kiemelkedő eredmények hátterében, és hogyan válhatott a Semmelweis Egyetem klinikája a nemzetközi tudományos tér egyre láthatóbb szereplőjévé? Ezekről kérdeztük Prof. Dr. Ács Nándort.
Mit jelent szakmai és nemzetközi szempontból az, hogy az elmúlt öt évben hat közleményük is megjelent az American Journal of Obstetrics and Gynecology folyóiratban?
Büszkék vagyunk, mert ez korábban sem a mi klinikánk múltjában, sem a többi magyar szülészeti-nőgyógyászati klinika történetében nem fordult elő. Ez az újság a szülészet-nőgyógyászat talán legelismertebb tudományos lapja a világon. Az, hogy a mi klinikánk tudományos közössége ennyi publikációt is megjelentetett ebben az újságban, azt gondolom, nagyon komoly nemzetközi elismerés.
Mennyire jelentős eredmények ezek?
Önmagában azt jelenti, hogy ezek a nemzetközi közösség számára is mindenképpen tudományos relevanciával bírnak. A nemzetközi közösség megítélése alapján fajsúlyos tudományos eredményekről van szó. Ezek ritkának számítanak a magyar szülészet-nőgyógyászatban.
A D1-es publikációk számának ötszörös növekedése mit árul el a klinika tudományos fejlődéséről és nemzetközi versenyképességéről?
Néhány évvel ezelőtt egy nagyon tudatos fejlesztésbe fogtunk, hogy a klinika tudományos teljesítménye egy másik szintre kerüljön, mint ahol korábban volt. Jóval több PhD-hallgatót vettünk fel, és ezeknek a PhD-hallgatóknak a publikációs tevékenysége a korábban elvártakhoz képest jelentősen magasabb elvárásoknak felelt meg. Itt egyértelmű szervezeten belül, hogy mindig D1-es újságokban igyekszünk publikálni, és az esetek jelentős többségében ez sikerül.
Ön szerint minek köszönhető, hogy a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája ilyen rövid idő alatt ekkora tudományos előrelépést tudott elérni?
Nyilván több tényezője van. Az egyik az, hogy kellettek az elkötelezett PhD-hallgatók, akik lelkesen és komoly nívón dolgoztak. Nyilván kellett a klinika vezetésének ez a fajta döntése is, hogy komoly hangsúlyt helyez a kutatásra és a megfelelő nívójú publikációkra. Azt mindenképp hozzátenném, különösen ebben a környezetben, hogy nekünk a Transzlációs Medicina Központnak a teljesen profin felépített tudományos elemző technológiája, illetve a publikációk elkészítésére vonatkozó technológiája elképesztő segítséget jelentett. Nálunk megvoltak a megfelelő tudományos témák, megvoltak a megfelelő témavezetők és a megfelelő fiatal kollégák, de a Transzlációs Medicina Központ rendkívüli szervezettsége óriási segítség volt.
Több mint húsz éve nem volt példa hasonló magyar sikerre ezen a területen. Hogyan értékeli ennek történelmi jelentőségét?
Erre tényleg nagyon büszkék vagyunk. Ez Magyarországnak is, azt gondolom, óriási előrelépés. Magyarországon belül ezt, azt hiszem, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája tudta elérni. Ez óriási eredmény, ha belegondolunk, hogy a világ valóban első számú szülészeti és nőgyógyászati publikációs felületén húsz éve nem sikerült Magyarországról publikálni. Most pedig a Semmelweis Egyetemnek ilyen számban jelentek meg publikációi az elmúlt években. Én tényleg azt gondolom, hogy ez áttörést jelenthet a nemzetközi kutatóközösség felé.
Hogyan lehet egyszerre magas szintű betegellátást végezni és világszínvonalú tudományos munkát építeni?
Egy egyetemi klinikán, különösen egy európai egyetemi klinikán ez egészen biztosan alapkövetelmény. Annyiban vagyunk mi mások, mint egy kórházi osztály, hogy egyrészt nyilván a szakmai ellátásnak, így a szülészet-nőgyógyászati ellátásnak is a csúcson kell lennie Magyarországon. Ma már egy egyetemi klinikán elengedhetetlen, hogy mindemellett megfelelő tudományos teljesítmény is társuljon hozzá. Ez a kollégáim részéről is sokkal nagyobb energia- és időbefektetést igényel, mint egy kevésbé frekventált intézményben dolgozók esetében.
Tudna a szakmai eredményekből kiemelni párat?
A szakmai eredményekből több is kiemelhető. Az egyik például az édesanyák életkorára vonatkozó elemzésünk volt, amelyben nagyon masszív anyagon sikerült igazolnunk, hogy az anyai életkor összefüggést mutat a fejlődési rendellenességek kialakulásának kockázatával. Tehát a túl korai várandósság, illetve a túl idősebb korban kialakult vagy vállalt várandósság is jelentősen növelheti a fejlődési rendellenességek kockázatát. Ezért ehhez kell igazodnunk a várandósgondozással és a szűréssel is ezeknél az édesanyáknál. (A nagyon fiatal és a 40 év feletti anyai életkor egyaránt növeli bizonyos veleszületett fejlődési rendellenességek kockázatát, ezért életkorhoz igazított várandósgondozásra van szükség.)
Az is jelentős eredményünk, hogy a hüvelyflóra megváltozása, illetve bizonyos kórokozók megjelenése a hüvelyben kifejezett összefüggést mutatott a koraszülés és az alacsony születési súly nagyobb kockázatával. Erről korábban is voltak már feltételezések, de ezt nekünk sikerült most igazolni úgy, hogy az American Journal is elfogadta és publikálta. (Bizonyos, a hüvelyben jelen lévő baktériumok összefüggést mutatnak a koraszülés és az alacsony születési súly nagyobb kockázatával)
Aztán publikáltunk a genetikai vizsgálatokról is, tehát arról, amikor az édesanya véréből vett mintából határozunk meg genetikai elváltozásokat. Ami érdekes volt: ezeknek a mintáknak a további vizsgálata arra is eredményeket adott, hogy az itt észlelt eltérések nemcsak a magzat genetikájára, hanem akár az édesanyának az addig soha nem ismert, de daganatos betegségeire is rámutathatnak, illetve emelkedett kockázatot mutathatnak. (A modern, vérből végzett magzati genetikai vizsgálatok ritkán ugyan, de nemcsak terhességi szövődményekre, hanem akár rejtett anyai daganatokra is felhívhatják a figyelmet.)
A klinika 2021 óta aktív résztvevője a Transzlációs Medicina Képzési Programnak, és mára több mint 50 hallgató kapcsolódott be. Mennyire fontos egy ilyen strukturált tudományos közeg a fiatal kutatók fejlődésében?
Nekünk a központ megjelenése óriási segítséget jelentett. A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika nagyon nagy beteganyaggal rendelkezik, és ennek kapcsán nagyon sok feldolgozható eredményünk van. Tehetséges fiatal kollégáink vannak, akik kutatóként be tudtak csatlakozni ebbe a közösségbe és ezekbe a folyamatokba. Nagyon jó témavezetőink is vannak, az ország vezető szakemberei. Eddig azonban ennek az ilyen szinten megszervezett struktúrája és szervezete nem állt rendelkezésre a klinikánkon. Ez a fajta tudományos háttér, amelyet a Transzlációs Medicina Központ biztosított, elképesztő segítség volt nekünk.
Milyen szerepe van a fiatal orvosok és PhD-hallgatók bevonásának abban, hogy ilyen magas szintű publikációk szülessenek?
Egyértelmű, hogy a fiatal kollégáink azok, akiknek megvan a tudományos érdeklődése és a lelkesedése is. Miután ők az egyetemen szeretnének minél komolyabb előrelépést elérni, rajtuk ilyen értelemben teljesítménykényszer vagy nyomás is van, hogy komoly tudományos teljesítményt mutassanak fel. Ennek megfelelően sok nagyon tehetséges fiatal van a klinikán. Nekik megadtuk a segítséget és a lökést, végigvezettük őket ezen az úton, és így jutottunk el idáig.
Ön szerint ezek az eredmények milyen üzenetet hordoznak a nemzetközi tudományos közösség felé a magyar szülészeti és nőgyógyászati kutatásról?
Azt üzenhetik, hogy a magyar szülészeti és nőgyógyászati kutatás legalább ugyanazon a szinten van, mint a többi európai ország szülészeti-nőgyógyászati kutatótevékenysége. Azt mondhatjuk, hogy korábban más volt az egész magyar szülészet-nőgyógyászat szervezettsége és működése is. Mondjuk 15 évvel ezelőttig kevésbé koncentrált a tudományos publikációkra és a tudományos elemzésekre. Most igen jelentős változás következett be, és egyértelműen csatlakoztunk az európai élvonalhoz.
Mit üzenne azoknak a fiatal orvosoknak és kutatóknak, akik szeretnének bekapcsolódni a Semmelweis Egyetem tudományos munkájába, és nemzetközi szinten is meghatározó eredményeket elérni?
Azok a fiatalok, akik még nem kezdték el ezt, vágjanak bele. Keressék meg a megfelelő témavezetőket, akikben bízni tudnak, és együtt válasszanak ki egy jó témát vagy több témát. Ehhez teljes mértékben rendelkezésre áll a Semmelweis Egyetemen az az infrastruktúra, amelynek segítségével ilyen tudományos eredményeket akár nagyon fiatalon is el tudnak érni.
A bécsi női klinikával elkezdődött egy együttműködés. Hova futhat ki ez a kooperáció a két egyetem között? Tudni lehet, hogy már 12 közös study van a két egyetem között.
Ha Semmelweis nevét említjük, akkor az ő működésének két helyszíne volt: egyrészt Bécs, másrészt Budapest. Erre felfűzve is nagyon örülünk annak az együttműködésnek, amely kialakult a bécsi egyetemi klinikával. Közös kutatási projektek folynak, a bécsiek közreműködnek a mi projektjeinkben, mi pedig közreműködünk az ő projektjeikben. Ebből rendkívül gyümölcsöző együttműködés várható a következő években.
Az interjúban hivatkozott cikkek itt érhetők el: